Baden

incl. Boleráz und Spätbaden (Kostolac, Viss etc.)


J. Balen, Die Kostolac-Kultur in Kroatien. Thraco-Dacica 23, 2002, 153-170.

J. Balen, Kostolački horizont na Vučedolu. Opuscula Arch. (Zagreb) 29, 2005, 25-40.

J. Banner, Bádeni sírok hódmezővásárhelyen, a bodzásparton. Folia Arch. 1/2, 1939, 13-23.

J. Banner, Die Péceler Kultur (Budapest 1956).

J. P. Barna, Késő rézkori település Nagykanizsa-Billa lelőhelyen. Zalai Múz. 12, 2003, 97-142.

J. P. Barna/E. Kreiter, Középső rézkori települések Zalaegerszeg–Andráshida, Gébárti-tó (II.) lelőhelyen. Zalai Múz. 15, 2006, 47-78. [Proto-Boleráz]

H. Behrens, Die Rindskelettfunde der Péceler Kultur und ihre Bedeutung für die Erkenntnis historischer Zusammenhänge. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 15, 1963, 33-36.

M. Bondár, Spätkupferzeitliche Siedlung in Pécs-Vasas (Komitat Baranya). Mitt. Arch. Inst. Ungar. Akad. 10/11, 1980/81, 25-44.

M. Bondár, Neuere Funde der Kostolac- und der Spätbadener Kultur in Ungarn. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 36, 1984, 59-84.

M. Bondár, Újabb adatok a badeni kultura temetkezéseihez. Zalai Múz. 1, 1987, 47-58.

M. Bondár, Késő rézkori kemence Esztergom-Diósvölgyben. Commun. Arch. Hungariae 1987, 31-44.

M. Bondár, Thoughts on Continuity (The Baden Culture). Antaeus 19/20, 1990/91, 33-40.

M. Bondár, Késő rézkori sírok Balatonbogláron. (A kostolaci kultúra leletei Somogy megyében I.). Somogyi Múz. Közl. 12, 1996, 3-16.

M. Bondár, Késő rézkori település maradványai Ordacsehi-Major lelőhelyen. Somogyi Múz. Közl. 13, 1998, 3-39.

M. Bondár, Neue und vergessene Idole der Badener Kultur. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 51,1-4, 1999/2000, 23-34.

M. Bondár, A badeni kultúra kutatási helyzete Magyarországon (Vázlat). Stud. Arch. 8, 2002, 7-30.

M. Bondár, Fejezetek a Kárpát-medence késő rézkori emberábrázolásának tárgyi emlékeiből. A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 24, 2002, 81-98.

M. Bondár, A badeni kultúra emberábrázolásának újabb emlékei Somogy megyéből. Somogyi Múz. Közl. 15, 2002, 41-48.

M. Bondár, Contacts of the early period of the Baden culture in the light of a unique vessel type. Antaeus 25, 2002, 405-422.

M. Bondár, Kultúraváltások a rézkori emberábrázolások tükrében (Dunántúl). Zalai Múz. 15, 2006, 107-134.

M. Bondár, Késő rézkori település Nagyrécse határában. Zalai Múz. 17, 2008, 33-58.

M. Bondár/E. D. Matuz/J. J. Szabó, Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában. Stud. Arch. 4, 1998, 7-54.

S. Bökönyi, Untersuchung der Haustierfunde aus dem Gräberfeld von Alsónémedi. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 1, 1951, 72-79.

S. Bökönyi, Die Wirbeltierfauna der Siedlung von Salgótarján-Pécskő. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 20, 1968, 59-100.

B. Chropovský (Hrsg.), Symposium über die Entstehung und Chronologie der Badener Kultur (Malé Vozokany 1969) (Bratislava 1973).

B. Chropovský/V. Němejcová-Pavúková, Nálezy bošáckej skupiny z Nitry a jej okolia. Štud. Zvesti Arch Ústavu 20, 1983, 57-67.

I. Csepreghy Meznerits, Untersuchung der Dentalien aus Alsónémedi. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 1, 1951, 79-80.

E. Csongrádiné Balogh, Késő rézkori kőeszközök Nagyrécsén. Zalai Múz. 17, 2008, 59-64.

I. Ecsedy, Die Funde der spätkupferzeitlichen Boleráz-Gruppe von Lánycsók. Janus Pannonius Múz. Évk. 22, 1977 (1978) 163-183.

I. Ecsedy, Későrézkori leletek Boglárlelléről. Commun. Arch. Hungariae 1982, 15-29.

A. Endrődi, A késő rézkori bádeni kultúra Budapest, Andor utcai telepanyaga a kulturális kapcsolatok tükrében. Budapest Régiségei 31, 1997, 121-175.

A. Endrődi, Ein neues spätkupferzeitliches Idolbruchstück aus Budapest. Gedanken über die Erscheinungen des religiösen Lebens. In: E. Jerem/P. Raczky, Morgenrot der Kulturen. Frühe Etappen der Menschheitsgeschichte in Mittel- und Südosteuropa. Festschrift für N. Kalicz zum 75. Geburtstag. Archaeolingua 14 (Budapest 2003) 401-414.

M. Furholt, Die nördlichen Badener Keramikstile im Kontext des mitteleuropäischen Spätneolithikums. Arch. Informationen 29,1/2, 2006, 235-242.

M. Garašanin, Die Bestattungen des Vučedoler “Burghügels”. Arch. Iugoslavica 8, 1967, 27-33.

I. Harkai, Újabb késő rézkori leletek Hódmezővásárhely-Bodzáspartról. Stud. Arch. 6, 2000, 7-46.

L. A. Horváth, Interpretationsmöglichkeiten der urzeitlichen Kultgruben. (Archäologische und religionsgeschichtliche Analyse aufgrund einer kupferzeitlichen Kultstätte). Stud. Arch. 7, 2001, 43-90.

T. Horváth, A unique antropomorphic representation of the Baden culture. Antaeus 25, 2002, 423-426.

T. Horváth, A new human representation from the Baden culture: a mask from Balatonőszöd. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 55,3/4, 2004, 179-237.

T. Horváth, Emberi vázakat tartalmazó objektumok Balatonőszöd-temetői dűlő badeni településéről. Somogyi Múz. Közl. 16, 2004, 71.

T. Horváth, Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen. Somogyi Múz. Közl. 17, 2006, 117-152.

T. Horváth, Manifestation des Transzendenten in der Badener Siedlung von Balatonőszöd-Temetői-dűlő – Zeremoniengefässe. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 61,1, 2010, 1-48.

T. Horváth/K. Gherdán/K. Herbich/Zs. Vasáros, Häuser der Badener Kultur am Fundort Balatonőszöd-Temetői Dűlő. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 58,1, 2007, 43-105.

T. Horváth/E. S. Svingor/M. Molnár, Újabb adatok a Baden-Péceli kultúra keltezéséhez. Archeometriai Műhely 2006,3, 19-30.

M. Jurišić, Ukopi životinja na Vučedolu. Opuscula Arch. (Zagreb) 14, 1990, 17-31.

J. Kalferst/J. Prostředník, Nové nálezy bošácké skupiny ve východních Čechách. Arch. Rozhledy 50,3, 1998, 586-599.

J. Kalferst/J. Prostředník, Sídlištní objekt bošácké skupiny z Obědovic (okr. Hradec Králové). Arch. Rozhledy 52,3, 2000, 507-515.

N. Kalicz, A késő rézkori Báden kultúra temetője Mezőcsát-Hörcsögösön és Tiszavasvári-Gyepároson. Herman Ottó Múz. Évk. 37, 1999, 57-101.

N. Kalicz, Eigentartige anthropomorphe Plastik der kupferzeitlichen Badener Kultur im Karpatenbecken. Budapest Régiségei 36, 2002, 11-54.

N. Kalicz, Die kupferzeitliche Badener Kultur in der Auffassung von Viera Němejcová-Pavúková und der ungarischen Forschung. In: B. Hänsel/E. Studeníková (Hrsg.), Zwischen Karpaten und Ägäis. Neolithikum und ältere Bronzezeit. Gedenkschrift für V. Němejcová-Pavúková. Studia Honoraria Bd. 21 (Rahden/Westf. 2004) 177-205.

J. Korek, Ein Gräberfeld der Badener Kultur bei Alsónémedi. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 1, 1951, 35-54.

J. Korek, Eine Siedlung der spätbadener Kultur in Salgótarján-Pécskő. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 20, 1968, 37-58.

J. Korek, Ásatások Szigetcsép-Tangazdaság lelőhelyen I. A későrézkori település leletei. Commun. Arch. Hungariae 1984, 5-30.

J. Kvassay/V. Kiss/M. Bondár, Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg-Ságod–Bekeháza lelőhelyen. Zalai Múz. 13, 2004, 119-175.

J. Maran, Die Badener Kultur und ihre Räderfahrzeuge. In: M. Fansa/S. Burmeister (Hrsg.), Rad und Wagen. Der Urspung einer Innovation. Wagen im Vorderen Orient und Europa (Mainz 2004) 265-282.

C. Mayer, Die Stellung der Funde vom Grasberg bei Ossarn im Rahmen der Badener Kultur. Mitt. Prähist. Kommission 30 (Wien 1996).

V. Němejcová-Pavúková, Beitrag zum Kennen der Postbolerazentwicklung der Badener Kultur. Slovenská Arch. 22, 1974, 237-360.

V. Němejcová-Pavúková, Nálezy bolerázskej skupiny z Vrbového. Arch. Rozhledy 31, 1979, 385-396; 472-476.

V. Němejcová-Pavúková, Náčrt periodizácie badenskej kultúry a jej chronologických vzťahov k juhovýchodnej Európe. Slovenská Arch. 29,2, 1981, 261-296.

V. Nĕmejcová-Pavúková, Periodisierung der Badener Kultur und ihre chronologischen Beziehungen zu Südosteuropa. Thracia Praehistorica. Supplementum Pulpudeva 3. Semaines philippopolitaines de l´histoire et de la culture thrace. Plovdiv, 4-19 octobre 1978 (Plovdiv 1982) 150-176.

V. Němejcová-Pavúková, K problematike trnavia a konca bolerazskej skupiny na Slovensko. Slovenská Arch. 32, 1984, 75-146.

V. Němejcová-Pavúková, Typologische Fragen in der relativen und absoluten Chronologie der Badener Kultur. Slovenská Arch. 39,1/2, 1991, 59-90.

V. Nĕmejcová-Pavúková/J. Bárta, Äneolithische Siedlung der Boleráz-Gruppe in Radošina. Slovenská Arch. 25,2, 1977, 433–448.

J. Nemeskéri, Anthropologische Untersuchung der Skelettfunde von Alsónémedi. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 1, 1951, 55-72.

G. Nevizánsky, Grabfunde und Überbauerscheinungen der Träger der Badener Kultur im zentralen Gebiet des Karpatenbeckens. Slovenská Arch. 33, 1985, 249-272.

G. Nevizánsky, Antropomorfné a gynekomorfné nádoby badenskej kultúry z územia Karpatskej Kotliny. Slovenská Arch. 50,1, 2002, 79–98.

G. Nevizánsky, Nové Poznatky o pohrebnom ríte l´udu badenskej kultúry. Slovenská Arch. 51,2, 2003, 217-222.

G. Nevizánsky/O. Ožd´áni, Ein Brandgräberfeld der Badener Kultur in Malá nad Hronom. Saarbrücker Stud. u. Mat. Altkde 4/5, 1995/96, 251-272.

D. Nikolić, Architecture of the Kostolac Settlements. In: L. Nikolova (Hrsg.), Early Bronze Age Settlement Patterns in the Balkans (Ca. 3500-2000 BC, Calibrated Dates). Reports of Prehistoric Research Projects 1,2-4 (Sofia 1996) 373-383.

B. Novotný, Zur Idolatrie der Badener Kultur in der Slowakei. Slovenská Arch. 29,1, 1981, 131-138.

B. Novotný, Die befestigten Höhensiedlungen der späten Badener Kultur in der Slowakei. In: A. Aspes (Hrsg.), Settlement Patterns between the Alps and the Black Sea 5th to 2nd Millenium B.C.. Symposium Verona - Lazise 1992 (Verona 1995) 105-110.

J. Pavelčik, Keramik der Bošáca-Gruppe in Mähren. Slovenská Arch. 29,1, 1981, 157-162.

J. Pavelčik, Zur Frage der chronologischen Stellung der Badener Kultur. Germania 66,1, 1988, 144–149.

J. Pavelčik, Die Höhesiedlung der Badener Kultur in Hlinsko bei Lipnik und ihre chronologische Position auf dem Grund der 14C-Datierung. In: L. Nikolova (Hrsg.), Early Bronze Age Settlement Patterns in the Balkans (Ca. 3500-2000 BC, Calibrated Dates). Reports of Prehistoric Research Projects 1,2-4 (Sofia 1996) 405-408.

J. Petrasch, Die absolute Datierung der Badener Kultur aus der Sicht des süddeutschen Jungneolithikums. Germania 62,2, 1984, 269–288.

E. Pucher, Ein neuer Tierknochenfundkomplex aus einer Siedlung der Badener Kultur in Ossarn bei Herzogenburg in Niederösterreich. In: A. Krenn-Leeb/K. Grömer/P. Stadler (Hrsg.), Ein Lächeln für die Jungsteinzeit. Festschrift für Elisabeth Ruttkay. Arch. Österreich 17/2, 2006, 104-116.

P. I. Roman/S. Diamandi (Hrsg.), Cernavodă III – Boleráz. Ein vorgeschichtliches Phänomen zwischen dem Oberrhein und der unteren Donau. Symposium Mangalia/Neptun (18.-24. Oktober 1999) (Bukarest 2001).

P. I. Roman/I. Németi, Cultura Baden in România (Bucureşti 1978).

A. Sherratt, The Baden (Pécel) culture and Anatolia: perspectives on a cultural transformation. In: E. Jerem/P. Raczky, Morgenrot der Kulturen. Frühe Etappen der Menschheitsgeschichte in Mittel- und Südosteuropa. Festschrift für N. Kalicz zum 75. Geburtstag. Archaeolingua 14 (Budapest 2003) 415-430.

Zs. Siklósi, A Kostolac-kultúra újabb temetkezései balatonbogláron. Somogyi Múz. Közl. 16, 2004, 139-160.

P. Straub, Eszteregnye–Bozók-földje: Eine Siedlung aus dem Ende der mittleren Kupferzeit. Zalai Múz. 15, 2006, 79-92. [Proto-Boleráz]

V. Struhár, Eneolitické osídlenie Liptova - súčasný stav poznatkov. In: J. Gancarski (Hrsg.), Neolit i początki epoki brązu w Karpatach polskich: Materiały z sesji naukowej, Krosno, 14-15 grudnia 2000 r. (Krosno 2001) 69-87.

J. J. Szabó, Késő rézkori telep és középkori falu leletmentése Gyöngyöshalász határában. Agria 19, 1982/83, 5-35.

Gy. Szakmány/B. Nagy, Balatonlelle - Felső-Gamász lelőhelyről előkerült késő rézkori vörös homokkő őrlőkövek petrográfiai vizsgálatának eredményei. Arch. Műhely 2005,3, 13-21.

K. Szepesi, Chemische Untersuchung der Funde aus dem Gräberfeld von Alsónémedi. Acta Arch. Acad. Scien. Hungaricae 1, 1951, 80.

I. Takács, Gyöngyöshalász-Encspuszta késő rézkori település halcsont leleteinek elemzése. Agria 19, 1982/83, ???.

N. Tasić, Die Idole der Baden-Kultur in Vinča. Arch. Iugoslavica 20/21, 1980/81, 27-32.

N. Tasić, Cult Pits and Graves of the Kostolac Culture. In: R. M. Boehmer/J. Maran (Hrsg.), Lux Orientis. Archäologie zwischen Asien und Europa. Festschrift für Harald Hauptmann zum 65. Geburtstag (Rahden/Westf. 2001) 411-418.

T. Težak-Gregl, Dva nova groba badenske kulture s Vučedola. Opuscula Arch. (Zagreb) 10, 1985, 23-39.

T. Težak-Gregl, Prilog poznavanju metalne produkcije badenske kulture. Opuscula Arch. (Zagreb) 11/12, 1987, 73-81.

T. Težak-Gregl, O problemu idoloplastike u badenskoj kulturi. Opuscula Arch. (Zagreb) 13, 1988, 11-21.

A. Točik, Beitrag zur Frage der befestigten und Höhensiedlungen im mittleren und späten Äneolithikum in der Slowakei. Štud. Zvesti Arch. Ústavu 23, 1987, 5-29.

I. Vörös, A boglárlellei későrézkori gödör állatcsontleletei. Commun. Arch. Hungariae 1982, 27-28.

I. Vörös, Gyöngyöshalász-Encspuszta késő rézkori telep állatcsontleletei. Agria 19, 1982/83, ???.

I. Vörös, A Csongrád-Bokros, bokrospusztai középső rézkor végi telep állatcsontleletei. Stud. Arch. 7, 2001, 91-114.

Zs. K. Zoffmann, A Badeni kultúra embertani leleteinek vizsgálata a Penrose-féle distancia analízis segítségével. Anthr. Közl. 31, 1987/88, 121-137.

Zs. K. Zoffmann, A badeni népesség Balatonőszöd lelőhelyről való embertani leleteinek ismertetése. Somogyi Múz. Közl. 16, 2004, 111.

Zs. K. Zoffmann, A késő-rézkori Kostolac-kultúra hamvasztott embertani leletei Balatonboglár-Berekre dűlő lelőhelyről. Somogyi Múz. Közl. 16, 2004, 161-164.